Szabadalmi törvény

A szabadalmi oltalommal járó kizárólagosság, időleges piaci monopolhelyzet teremt ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a találmány szerinti új termék forgalmazásával, illetve új eljárás alkalmazásával kifejlesztője profitot érhessen el. Oltalom híján ugyanis az új terméket utánzók, az új eljárást másolók a kifejlesztőnél alacsonyabb árat érhetnének el, hiszen áruikat nem terhelnék a kutatásfejlesztés költségei.

A szabadalmi oltalomból folyó jogi kizárólagosság alternatívája a találmány titokban tartása. A tudomány és a technika fejlődését azonban az új műszaki megoldások mielőbbi nyilvánosságra hozatala segíti elő. Mindemellett a legtöbb esetben nem garantálható a titokban tartás, illetve a párhuzamos fejlesztéseket sem lehet megakadályozni.

A találmányi minőség kritériumaival kapcsolatban nem a jogszabály, hanem a joggyakorlat ad némi támpontot. E szerint a szabadalmi oltalom tárgya – a találmány – csak valamely feladat műszaki úton, műszaki eszközökkel történő megoldása lehet.

Annak kapcsán, hogy a bejelentés tárgya találmány-e:

azt kell vizsgálni, hogy milyen jellegű a technika állásához való hozzájárulás, eredményez-e a megoldás műszaki értelemben vett változást a nevezett termékben, illetve eljárásban. Ha a technika állásához való hozzájárulás műszaki jellegű, a megoldás nincs eleve kizárva a szabadalmazható találmányok köréből.

Az oltalmazhatósági kritériumok tárgyalása előtt érdemes szót ejteni a nemzetközileg széles körben használt szabadalomjogi fogalomról, a technika állásáról, mely később, az újdonság és feltalálói tevékenység megítélése kapcsán fontos szerephez jut.

Mind a magyar, mind az európai szabadalmi jogrendben a technika állása alatt, pontosabban a nyilvános technika állása alatt, az emberiség felhalmozott tudását kell érteni, vagyis mindazt az ismeretanyagot, ami egy adott időpont előtt (az elsőbbség napja előtt) írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatba vétel, vagy bármely más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. A nyilvánosságra jutásnak nincsenek térbeli vagy nyelvi korlátjai, továbbá az sem számít, hogy a technika állása szerinti megoldást ténylegesen megismerte-e valaki.

Az oltalmazhatóság érdemi feltételeinek tekintetében a magyar szabadalmi törvény a nemzetközi szabadalmi szabályozásban bevett hármas követelmény-rendszert vette át; vagyis az oltalmazandó találmánynak újnak, feltalálói tevékenységen alapulónak és iparilag alkalmazhatónak kell lennie.

Ahhoz, hogy a találmány szabadalmazható legyen, e feltételeknek együttesen kell teljesülniük.